Mennyi panírt ehetek? Épeszű ember ilyet nem kérdez, ha rántott húsról vagy zöldségről van szó. Közben mégis az van, hogy a panírt számolni kell, ha valaki inzulinrezisztens. De hogy?

Nálam ma rántott csillagtök volt az ebéd, rizzsel. Gondolom, a receptet nem kell leírni, magyar ember zsigerből kiránt bármit, karajtól a kovászos uborkáig. Mondjuk én nem szeretek vele pepecselni de mert a rántott zöldségeket imádom, és azok csak frissen jók, néha mégis nekiállok. Közben nyilván sajnálom magam, mert minden lisztes lesz meg morzsás meg tojásos, nem beszélve a rengeteg mosatlanról. (Most ne menjünk bele az olyan unortodox megoldásokba, amikor egyesek mindent beleöntenek egy dobozba vagy zacskóba, és abban rázzák a sütnivalójukat.)

Szóval nem lehet megúszni a pepecselést, és akkor ehhez jön még a számolás. Egy IR-esnek ugyanis tudnia kell, hogy mennyi szénhidrát van egy darab rántott patisszonban, és mennyit ehet meg belőle ebédre. A teljes kiőrlésű lisztben és morzsában rengeteg a szénhidrát, abból meg csak korlátosan lehet enni, az érintettek tudják, hogy étkezésekre lebontva pontosan mennyit. Van, amikor egyszerű szorzással meg összeadással megvan az eredmény, de a panír nem ilyen. Az egyik érintett facebook-csoportban tanulom a számolást, olyan vagyok, mint az egyszeri angoltanár, aki oroszból képezi át magát és épp csak egy leckével jár a diákok előtt. Ma számoltam először élesben panírt, de már magyarázom. 

Kiöntünk egy tálba annyi lisztet, amiről úgy gondoljuk, hogy elég lesz. Lemérjük, felírjuk a súlyát. Egy másik tálba morzsát öntünk, azt is lemérjük, felírjuk.  A patisszon súlyát is felírjuk. Bepanírozzuk a darabokat. Lemérjük a maradék lisztet, morzsát, felírjuk. Lemérjük az immár bepanírozott zöldséget, azt is felírjuk. 

Ennél a résznél főzünk egy kávét, csinálunk egy fröccsöt, esetleg rágyújtunk. Kényelmesen elhelyezkedünk, fogjuk a füzetet meg a számológépet, és nekilátunk. Kivonjuk a paníros zöldség súlyából a panírtalant, felírjuk, így tudjuk, hogy mennyi bunda van a tökön. Kiszámoljuk a felhasznált liszt és morzsa mennyiségét, hisz tudjuk, mennyivel kezdtük és mennyi maradt. Nyugi, mindjárt kész. Megnézzük a csomagoláson vagy kikeressük az interneten, hogy az adott lisztnek és prézlinek mennyi a szénhidráttartalma 100 grammra vetítve. Ebből kiszámoljuk, hogy mennyi szénhidrát van a felhasznált mennyiségekben, összeadjuk. Így megvan az összpanír szénhidrátja 100 grammra.

Mit tesz isten, a patisszon pont 100 gramm panírt vett föl, amiben 70,3 gramm szénhidrát van. Hurrá, tök egyszerű, már csak el kell osztani héttel, mert annyi darabra vágtuk. Így a végére kiderül, hogy egy darabban - minthogy nem egyformák - nagyjából 10 gramm szénhidrát van. Ami elég sok, tekintve, hogy az ebédben összesen 50 gramm szénhidrát lehet, rizzsel együtt. A képen pont ennyi van. 

Mire idáig jutunk a számolással, valószínűleg már elég éhesek vagyunk, úgyhogy gyorsan kisütjük a türelmesen várakozó tököket, és bármilyen jól is néz ki, csak kettőt ehetünk meg belőle a 10 deka rizs mellé. 

Hogy mit, miért, és hogyan számol egy inzulinrezisztens és egyáltalán, mi ez az egész, arról itt van egy elég alapos összefoglaló.